Az idei Szenior Tájfutó Világbajnokságot Finnországban, ezen belül Turkuban és környékénrendezték. A versenyen 4259 sportoló indult a világ minden tájáról. Az indulók több, mintkétharmadát a skandináv államok adták.

Mi magyarok 27 fővel képviseltük a magyar tájfutó sportot, ebből ketten a SZKHSE tömegsportszakosztályának is tagjai: Szuromi Márta és Mátyás Ildikó.

Jól tükrözi az északi országok általános állapotát, hogy a dobogós helyezések zömét askandinávok nyerték és a 80-85-90-95-ös kategóriában  szinte csak skandináv induló volt.

Finnország tulajdonképp egy hatalmas, a jégkorszakban lekoptatott gránittömb, kevés művelésrealkalmas területtel, sok-sok tóval, ezernyi szigettel, délen fenyő és  vegyes erdőkkel, északon pedig tajga, majd tundra növényzettel.

Az 5 napos verseny 2 sprint futamára Turku belvárosában került sor. A sprint versenyekre jellemző városi terep nem okozott gondot, itt 14 db A döntős és sok B döntős helyezést szerzett a magyar csapat.

Az erdei versenyekre igazi tájfutó csemegének számító terepeket kaptunk, rendkívül részletgazdag, köves, mocsaras, érintetlen ősvadont. Minden futamot más-más területen rendeztek és minden terep más jellegű kihívást jelentett. Legtöbbünk még sohasem futott ilyen terepeken. Már a térképolvasás is rendkívüli figyelmet igényelt, nem beszélve a fizikai kihívásokról. Ez az eredményeinken is meglátszott, középtávon 4 db, hosszútávon csak 2 db A döntős helyet szereztünk. Ennek ellenére úgy érzem derekasan helytálltunk, mert rengeteg szép B döntős helyet is kiharcoltunk ebben a népes mezőnyben, ilyen nehéz és különleges terepeken.

Összességében sok új tapasztalatot adott a verseny és nagyszerű kikapcsolódásnak bizonyult a Finnországban eltöltött 10 nap. Az itthoni hőség után igazi felüdülés volt az enyhe időjárás, az üde zöld, gyönyörű táj és a rengeteg látnivaló.

Ízelítőül küldök néhány kép a terepről és az erdei selejtező térképéről.

Sporttársi üdvözlettel: Szuromi Márti